Hosszúréti-patak

Október 11-én a kultúrAktív Egyesület első klubdélutánján jártam, ahol lehetőségem volt a diplomához tartozó környezeti neveléses munkám bemutatására. A délután jó hangulatban telt, és a játékok még a "nagyok" számára is élvezetesnek bizonyultak!

A zöld infrastruktúráról szóló konferenciát október 6-7-én rendezte meg a CEEWeb, a közép-kelet-európai régióban természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata, mely a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható fejlődés elősegítését tűzte ki céljául. A diploma ráckevei bemutatása után segítséget is kaptam a továbbhaladáshoz. A konferenciára készített angol nyelvű poszter

Szeptember 19-21 között Temesváron jártam, ahol meghívott előadóként lehetőségem volt a diplomamunkámmal kapcsolatos kutatások bemutatására.

Augusztus 5-én Nürtingenben védtem meg a mesterdiplomám, "Identitás és érdek központok a Hosszúréti-patak mentén és azok revitalizációs projektbe való integrálási lehetőségei" címmel (eredeti cím: "Centers of identity and interest along the Hosszúréti creek and their integration into a future revitalization project"). a prezentáció nyitólapja

Koós Kolossal készített interjúm első felében sorra vettük a terület változatos képét, természeti értékeit és lehetséges hasznosítási módjait, valamint ezeknek a terveknek a meghiúsulását. A következőkben arról lesz szó, mi vezetett idáig, és hogyan is lett a Bodzás árokból „fekete leves”. http://budakesziwetland.blogspot.hu/2014/08/elazott-epitkezes.html#more

Interjú első része Koós Kolossal, a „Bodzás árok Don Quixote-jével” május 23-án találkoztam, hogy egy tanulságos és szép sétát tegyünk a Hosszúréti-patak számomra eddig ismeretlen ága mentén. Kolosra az interneten keresgélve bukkantam rá, aki először 2007-ben hozott létre egy honlapot a Bodzás-árok ügyében, melyet 2010 óta egy rendkívül informatív bloggal egészített ki. Újabban Facebook oldal, előadások, és cikkek halmai csatlakoztak a tevékenységéhez. Kolos közvetlensége, lelkesedése és elkötelezettsége újabb erőt adott dolgozatom folytatásához, és segített belepillantani a területet behálózó érdekrendszerekbe. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gHubnCFVSv0

Pázmándi Péterrel beszélgettem április 28-án a Rózsavölgy Egyesület közösségi házában a XXII. kerület izgalmas történetéről, a patak városképben betöltött szerepéről és a megvívott harcokról, valamint az egyesület tevékenységéről az itt élők kulturális, környezetvédelmi és közösségi életének szervezésében. Az eredmény: egy átfogó kép szakértői kézből! "A civil egyesületeknek ma az a dolguk, hogy szervezzék a szemétszedési akciókat, ahelyett, hogy társadalmi kontrollt biztosítanának a politika és a döntéshozatal felett."

A budaörsi városházán találkozhattam Steinhauser Klárával, egykori "zöldszíves" óvónővel, aki jelenleg a Budaörs Óvárosért Egyesületet tagja és a Minálunk települési hírportál szerkesztője. Beszélgettünk a környezeti nevelés szerepéről és a Zöld Szív egyesületről, a helytörténeti értékek megőrzésének fontosságáról és a Budaörs Óvárosért Egyesületben végzett tevékenységéről. Steinhauser Klári néni és kincsei

Keresgéltem az interneten, és egyszer csak az árvíz utáni medermódosítás nyomára bukkantam. Tüske Emil (ld. itt) felhívta a figyelmem egy megjelent cikkre, ami úgy tűnik kiegészíti a történetet. Mit is látunk a képen? Index fórumon talált kép 2010-ből Általam készített kép 2014 április

Ragyogó napunk volt május 24-én, amikor is megtartottuk az Itt a patak részvételi biciklitúrát, mely a Kerekdomb Egyesület évadnyitó, valamint a diplomamunkám adatgyűjtésre szolgáló rendezvénye volt! Egy remek társaság, 2 szerelés, 3-4 esés, 6 és fél óra tekerés, 28 résztvevő, 34 km távolság és sok jókedv! 

Rittmann Erika  óvónő mutatta meg, milyen is a törökbálinti Csupaszív Kétnyelvű Óvoda Süni csoportjának egy napja. A foglalkozás alatt a gyerekek Hosszúréti-patakkal kapcsolatos emlékeire voltam kíváncsi, és hogy mennyire érzékenyek a környezeti problémákra. 

Itt a patak biciklitúra lesz május 24-én a Hosszúréti-patak mentén. A Kerekdomb Egyesület évnyitó túráját édesapámmal, Nagy Sándorral együtt szervezzük, melynek témája a patak környezeti állapota, helyi értékek. Lesz itt minden: kecskesimogatás, depóniák, szennyvíztisztító, csodálatos panoráma, idilli táj, játszóterezés, és útba ejtjük a Rózsavölgy Egyesület közösségi házát, ahol éppen a minden évben megrendezésre kerülő, Patakparti elnevezésű rendezvénybe kukkanthatunk be.

A 2010. június 23-án tartott sürgősségi ülésen Budafok (az összehívó önkormányzat), Budapest Főváros, Újbuda, Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy települések önkormányzatai és szakmai képviselői vettek részt és vitatták meg a Hosszúréti-patak revitalizációjának ügyét és lehetőségeit. Melynek eredményeképpen megalakult az Együttműködés a patak teljes vízgyűjtő területi rendezésére. A szándéknyilatkozat mellett más anyagi, egyéb vállalásra nem volt szükség. A jegyzőkönyv fontosabb részeit összefoglalva olvashatják itt.

Április 10-én, egy kissé esős délutánon találkoztunk Emillel, a Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület vezetőjével, hogy a Hosszúréti-patak helyzetéről beszéljünk, és arról, hogyan segíthetnénk erősíteni a településeink közötti kapcsolatot. A Kisvilla kávézóban beszélgettünk, ideális hely egy kis pihenésre, minden időben!  Kutfej Kriszta, a Kisvilla tulajdonosa, én és Tüske Emil, a Tájvédő Kör Egyesület vezetője

Hiába a Rákos-patak rejtélyes néveredete (gyülekezőhely, vagy rákokban gazdag patak), hiába a történelmi múlt (már 1061-ben említik írásban) és az országgyűlések, meg a malmok, a Rákos-patak mégiscsak a fejlődés akadályává vált az idők során. A mederszabályozás és lecsapolások következtében pedig nem csak a patak méltósága, de annak élővilága is sérült. (1) A Rákos-mente Vízgyűjtő-területi Szövetség azért alapult meg 2003-ban, hogy a patak vízgyűjtő területi revitalizációját elősegítse. A vízgyűjtőterület. Forrás: http://emla.hu/rakos/index.shtml Rákos-patak. Forrás: http://www.geocaching.hu/images.geo?id=2953&group=3051&table=poi_images

Injekciós tűk, mocsarak, források, beszakadt részek, tankok, haláleset. Azt, hogy a patakot egy újabb oldaláról ismerhettem meg, Kronawetter Pista bácsinak köszönhetem. Április 8-án osztotta meg velem a Hosszúréti-patakkal kapcsolatos emlékeit, élményeit. Itt egy kis kedvcsináló a beszélgetésből:

Április 8-án Berki Andrással beszélgettem, az EMLA Egyesület (Environmental Management and Law Association) vagyis a Környezeti Management és Jog Egyesület egyik tagjával. Témáink között a települések közötti hálózat kialakításának mikéntje, valamint az önkormányzatok és civil egyesületek közötti párbeszéd értékelése volt hangsúlyos. Kérdésemre, hogy mi kell az összefogáshoz, és egy projekt megvalósulásához ezt válaszolta: "Motiváció! Akkor működik, ha van valaki, aki mögé áll, és szívügye az embernek!" Bővebben itt:

Lakott területeket keresztező folyóink nagymértékben módosítottak, s többé már nem tekinthetőek természetes vízfolyásnak. Értéktelen, lefedendő, eltüntetendő elemekként tekintenek rájuk, pedig nagyon is fontos részei a városi életnek. Talán a törpikék hupikék színéről asszociálhatunk a SMURF (Sustainable Management of Urban Rivers and Floodplains = városi folyók és árterek fenntartható kezelése) projekt tárgyára és céljára, mely az urbánus környezetben található Tame folyó revitalizációjára, a folyó ökológiai állapotának és a vízminőségnek javítására életre hívott EU LIFE Environment projekt, mely a 2006-2007-es évek egyik legjobb ilyen természetű projektjének lett választva.  A tervezési elvek szemléltetésére készített montázsok. Forrás: SMURF Project Methodology and Techniques. Jobb megközelíthetőség és szélesített, önalakító folyó meder. Bővebben itt:

Március 30-án sétálni indultunk édesapámmal a törökbálinti patakpartra. Így történt, hogy a Munkácsy Mihály utcában, a buszmegálló előtt találtunk egy csíkbogarat. Eléggé eltévedt szegény, így visszavittük a patakhoz, had hűsöljön. Jó tudni, hogy azért akadnak még vízhez kötött élőlények a faluban. Bár a patakban egy békán, és vagy 100 muslicán kívül mást nem láttunk. Az eseményről videó is készült, nézzétek meg, hogy búvárkodik egy csíkbogár! Bővebben itt:

Visszatérve a Rékával a készített interjúra (ld. Interjú Nagy Ildikó Rékával  ), Réka sok hazai példára felhívta a figyelmemet, így a Veszprém környéki Séd patak revitalizációs projektjére, melynek eredményei csupán részben felelnek meg az eredeti elképzeléseknek, de ideológiájában, minőségében és a részvételi tervezés módszerének alkalmazására szép példának tekinthető. Forrás: http://www.videkesgazdasag.hu/index.php?id=a-sed-patak-menti-parkmegujitas-tapasztalatai Bővebben itt:

Réka (jobb oldalt) és én (bal oldalt) beszélgettünk “A víz az úr. Olyan ereje van, hogy hegyeket hord el!” Március 28-án, pénteken beszélgettem Nagy Ildikó Rékával, a hazai kisvízfolyások szakértőjével, aki PhD munkájának keretében (Kisvízfolyások revitalizációs lehetőségeinek vizsgálata a Hosszúréti-patak példáján) kidolgozta a Hosszúréti-patak ökológiai szempontú revitalizációs programját.  A PhD munka elérhető itt online: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/250/1/nagy_ildiko.pdf . Bővebben itt:

 Március 27-én beszélgettem Fernengel Andrással, a Kerekdomb Egyesület elnökével, hogy feltérképezzem a törökbálinti civil életet. András beszélt a civil egyesületek nehézségeiről, a lakkosság megmozgathatatlanságáról, a támogatás hiányáról, és a Hosszúréti-patak védetté nyilvánítási folyamatáról. “A lakosság elérése nehéz. Nincs utánpótlás.” Bővebben itt: