Interjú Koós Kolossal I.

Interjú első része

Koós Kolossal, a „Bodzás árok Don Quixote-jével” május 23-án találkoztam, hogy egy tanulságos és szép sétát tegyünk a Hosszúréti-patak számomra eddig ismeretlen ága mentén. Kolosra az interneten keresgélve bukkantam rá, aki először 2007-ben hozott létre egy honlapot a Bodzás-árok ügyében, melyet 2010 óta egy rendkívül informatív bloggal egészített ki. Újabban Facebook oldal, előadások, és cikkek halmai csatlakoztak a tevékenységéhez. Kolos közvetlensége, lelkesedése és elkötelezettsége újabb erőt adott dolgozatom folytatásához, és segített belepillantani a területet behálózó érdekrendszerekbe.


Bodzás árok értékei


Budakeszi belvárosánál kezdtük sétánk, ahol a plébánia kertben felbukkanó patak a templom felújított romjai mellett folydogál (itt inkább vízelvezető árokként). A Fő utca alatt folyó szakaszba a Rendőrség, piac és buszmegálló környékén érkezik az újabban beépített lejtőkről összegyűjtött víz (Táncsis Mihály utca), mely nagyobb zivatarok idején el is árasztja ezeket a területeket.
A Dózsa György tértől az Akácfa utcán (vagy a Kert utcán) jutunk el a jelenleg üzemelő szennyvíztisztítóhoz és az ún. „káposztás”-hoz.
Szennyvíztisztító
„A Bodzás-árok 4 km-eres szakaszából a szennyvíztisztítótól számított 600 méter védelem alatt áll, mely így a patak felező szakaszától 5 méteres távolságra terjed ki.”
A terület jó adottságaiból adódóan madárvonulási zöld-folyosó, tudtam meg Kolostól. Az élőhely bővelkedik vízben, bodzában, ellátva a megpihenő vagy fészkelő madarakat, valamint beépítetlensége miatt viszonylag zavartalan környezetet biztosít számukra. A fontosabb madárfajok közül a területen megtalálható a fokozottan védett haris (Crex crex), a fokozottan védett és telepesen költő gyurgyalag (Merops apiaster), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a karvalyposzáta (Sylvia nisoria). (1)
Gyurgyalag. (2)
„Történt olyan, hogy az este kihelyezett madárhálókat reggelre már a patakban találtuk!”
Kolos egyébként nagy madár rajongó, állami gondozásban élő gyermekek számára tart madárismereti órákat, és besegített a törökbálinti Kerekdombosoknak a Dulácska-völgyi madár felmérésébe, melyet a patak említett szakaszának védelme érdekében készítettek. Gyerekkora óta ismeri a környéket, az itt működő gyűrűző-tábor aktív tagjaként emlékeiben még tisztán él a patak akkori vad képe, kiszámíthatatlansága. Megtörtént, hogy az este (szárazra) kihelyezett madárhálókat reggelre már a patakban találták a táborlakók!

Bodzás árok jövője


Sétánkat a Kolos blogján sokszor említett potenciális wetland területen fejeztük be, ahonnan remek kilátás nyílt a budaörsi hegyek felé. A ciripelésektől és csicsergésektől hangos területen állva teljesen magával ragadott a Kolos által említett „önfenntartó turizmus”  víziója, mely nem csak bevételi forrás lehetne, de a környék természeti értékeinek bemutatásával és a „kirándulók irányított vezetésével” a turizmus természetkárosító következményeit is segíthetne kivédeni. (3)

A Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület egyébként pont az ilyen kezdeményezések támogatására jött létre. Főnyeremény, gondolhatnánk, de most jön csak a fekete leves! A Natúrpark terveinek megvalósulásában Budakeszi önkormányzata eleve ellenérdekelt volt, és nem független szervezetként (önkormányzati vezetőségi tagok voltak az egyesületben) a Natúrpark „kihátrált” az ügyből.

Hogy mi lehetett az ellenérdekeltség oka? Kolossal készített interjúm második részéből kiderül. Folytatása következik!

Források

http://budakesziwetland.blogspot.hu/
http://www.wetland.hu/


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Esettanulmány – Rákos-patak

Kép
Hiába a Rákos-patak rejtélyes néveredete (gyülekezőhely, vagy rákokban gazdag patak), hiába a történelmi múlt (már 1061-ben említik írásban) és az országgyűlések, meg a malmok, a Rákos-patak mégiscsak a fejlődés akadályává vált az idők során. A mederszabályozás és lecsapolások következtében pedig nem csak a patak méltósága, de annak élővilága is sérült. (1) A Rákos-mente Vízgyűjtő-területi Szövetség azért alapult meg 2003-ban, hogy a patak vízgyűjtő területi revitalizációját elősegítse. A vízgyűjtőterület. Forrás: http://emla.hu/rakos/index.shtml Rákos-patak. Forrás: http://www.geocaching.hu/images.geo?id=2953&group=3051&table=poi_images
Bejegyzés folytatása itt:

Interjú Nagy Ildikó Rékával

Kép
Réka (jobb oldalt) és én (bal oldalt) beszélgettünk “A víz az úr. Olyan ereje van, hogy hegyeket hord el!” Március 28-án, pénteken beszélgettem Nagy Ildikó Rékával, a hazai kisvízfolyások szakértőjével, aki PhD munkájának keretében (Kisvízfolyások revitalizációs lehetőségeinek vizsgálata a Hosszúréti-patak példáján) kidolgozta a Hosszúréti-patak ökológiai szempontú revitalizációs programját.  A PhD munka elérhető itt online: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/250/1/nagy_ildiko.pdf . Bővebben itt:
Bejegyzés folytatása itt:

Esettanulmány - Veszprémi-Séd patak revitalizációs projektje

Kép
Visszatérve a Rékával a készített interjúra (ld. Interjú Nagy Ildikó Rékával  ), Réka sok hazai példára felhívta a figyelmemet, így a Veszprém környéki Séd patak revitalizációs projektjére, melynek eredményei csupán részben felelnek meg az eredeti elképzeléseknek, de ideológiájában, minőségében és a részvételi tervezés módszerének alkalmazására szép példának tekinthető. Forrás: http://www.videkesgazdasag.hu/index.php?id=a-sed-patak-menti-parkmegujitas-tapasztalatai Bővebben itt:
Bejegyzés folytatása itt: