Hosszúréti-patak

A zöld infrastruktúráról szóló konferenciát október 6-7-én rendezte meg a CEEWeb, a közép-kelet-európai régióban természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata, mely a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható fejlődés elősegítését tűzte ki céljául. A diploma ráckevei bemutatása után segítséget is kaptam a továbbhaladáshoz. A konferenciára készített angol nyelvű poszter

Szeptember 19-21 között Temesváron jártam, ahol meghívott előadóként lehetőségem volt a diplomamunkámmal kapcsolatos kutatások bemutatására.

Augusztus 5-én Nürtingenben védtem meg a mesterdiplomám, "Identitás és érdek központok a Hosszúréti-patak mentén és azok revitalizációs projektbe való integrálási lehetőségei" címmel (eredeti cím: "Centers of identity and interest along the Hosszúréti creek and their integration into a future revitalization project"). a prezentáció nyitólapja

Koós Kolossal készített interjúm első felében sorra vettük a terület változatos képét, természeti értékeit és lehetséges hasznosítási módjait, valamint ezeknek a terveknek a meghiúsulását. A következőkben arról lesz szó, mi vezetett idáig, és hogyan is lett a Bodzás árokból „fekete leves”. http://budakesziwetland.blogspot.hu/2014/08/elazott-epitkezes.html#more

Interjú első része Koós Kolossal, a „Bodzás árok Don Quixote-jével” május 23-án találkoztam, hogy egy tanulságos és szép sétát tegyünk a Hosszúréti-patak számomra eddig ismeretlen ága mentén. Kolosra az interneten keresgélve bukkantam rá, aki először 2007-ben hozott létre egy honlapot a Bodzás-árok ügyében, melyet 2010 óta egy rendkívül informatív bloggal egészített ki. Újabban Facebook oldal, előadások, és cikkek halmai csatlakoztak a tevékenységéhez. Kolos közvetlensége, lelkesedése és elkötelezettsége újabb erőt adott dolgozatom folytatásához, és segített belepillantani a területet behálózó érdekrendszerekbe. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gHubnCFVSv0

Pázmándi Péterrel beszélgettem április 28-án a Rózsavölgy Egyesület közösségi házában a XXII. kerület izgalmas történetéről, a patak városképben betöltött szerepéről és a megvívott harcokról, valamint az egyesület tevékenységéről az itt élők kulturális, környezetvédelmi és közösségi életének szervezésében. Az eredmény: egy átfogó kép szakértői kézből! "A civil egyesületeknek ma az a dolguk, hogy szervezzék a szemétszedési akciókat, ahelyett, hogy társadalmi kontrollt biztosítanának a politika és a döntéshozatal felett."

A budaörsi városházán találkozhattam Steinhauser Klárával, egykori "zöldszíves" óvónővel, aki jelenleg a Budaörs Óvárosért Egyesületet tagja és a Minálunk települési hírportál szerkesztője. Beszélgettünk a környezeti nevelés szerepéről és a Zöld Szív egyesületről, a helytörténeti értékek megőrzésének fontosságáról és a Budaörs Óvárosért Egyesületben végzett tevékenységéről. Steinhauser Klári néni és kincsei

Keresgéltem az interneten, és egyszer csak az árvíz utáni medermódosítás nyomára bukkantam. Tüske Emil (ld. itt) felhívta a figyelmem egy megjelent cikkre, ami úgy tűnik kiegészíti a történetet. Mit is látunk a képen? Index fórumon talált kép 2010-ből Általam készített kép 2014 április

Ragyogó napunk volt május 24-én, amikor is megtartottuk az Itt a patak részvételi biciklitúrát, mely a Kerekdomb Egyesület évadnyitó, valamint a diplomamunkám adatgyűjtésre szolgáló rendezvénye volt! Egy remek társaság, 2 szerelés, 3-4 esés, 6 és fél óra tekerés, 28 résztvevő, 34 km távolság és sok jókedv! 

Rittmann Erika  óvónő mutatta meg, milyen is a törökbálinti Csupaszív Kétnyelvű Óvoda Süni csoportjának egy napja. A foglalkozás alatt a gyerekek Hosszúréti-patakkal kapcsolatos emlékeire voltam kíváncsi, és hogy mennyire érzékenyek a környezeti problémákra. 

Itt a patak biciklitúra lesz május 24-én a Hosszúréti-patak mentén. A Kerekdomb Egyesület évnyitó túráját édesapámmal, Nagy Sándorral együtt szervezzük, melynek témája a patak környezeti állapota, helyi értékek. Lesz itt minden: kecskesimogatás, depóniák, szennyvíztisztító, csodálatos panoráma, idilli táj, játszóterezés, és útba ejtjük a Rózsavölgy Egyesület közösségi házát, ahol éppen a minden évben megrendezésre kerülő, Patakparti elnevezésű rendezvénybe kukkanthatunk be.

A 2010. június 23-án tartott sürgősségi ülésen Budafok (az összehívó önkormányzat), Budapest Főváros, Újbuda, Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy települések önkormányzatai és szakmai képviselői vettek részt és vitatták meg a Hosszúréti-patak revitalizációjának ügyét és lehetőségeit. Melynek eredményeképpen megalakult az Együttműködés a patak teljes vízgyűjtő területi rendezésére. A szándéknyilatkozat mellett más anyagi, egyéb vállalásra nem volt szükség. A jegyzőkönyv fontosabb részeit összefoglalva olvashatják itt.

Április 10-én, egy kissé esős délutánon találkoztunk Emillel, a Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület vezetőjével, hogy a Hosszúréti-patak helyzetéről beszéljünk, és arról, hogyan segíthetnénk erősíteni a településeink közötti kapcsolatot. A Kisvilla kávézóban beszélgettünk, ideális hely egy kis pihenésre, minden időben!  Kutfej Kriszta, a Kisvilla tulajdonosa, én és Tüske Emil, a Tájvédő Kör Egyesület vezetője

Injekciós tűk, mocsarak, források, beszakadt részek, tankok, haláleset. Azt, hogy a patakot egy újabb oldaláról ismerhettem meg, Kronawetter Pista bácsinak köszönhetem. Április 8-án osztotta meg velem a Hosszúréti-patakkal kapcsolatos emlékeit, élményeit. Itt egy kis kedvcsináló a beszélgetésből: