Hosszúréti-patak

Hiába a Rákos-patak rejtélyes néveredete (gyülekezőhely, vagy rákokban gazdag patak), hiába a történelmi múlt (már 1061-ben említik írásban) és az országgyűlések, meg a malmok, a Rákos-patak mégiscsak a fejlődés akadályává vált az idők során. A mederszabályozás és lecsapolások következtében pedig nem csak a patak méltósága, de annak élővilága is sérült. (1) A Rákos-mente Vízgyűjtő-területi Szövetség azért alapult meg 2003-ban, hogy a patak vízgyűjtő területi revitalizációját elősegítse. A vízgyűjtőterület. Forrás: http://emla.hu/rakos/index.shtml Rákos-patak. Forrás: http://www.geocaching.hu/images.geo?id=2953&group=3051&table=poi_images

Injekciós tűk, mocsarak, források, beszakadt részek, tankok, haláleset. Azt, hogy a patakot egy újabb oldaláról ismerhettem meg, Kronawetter Pista bácsinak köszönhetem. Április 8-án osztotta meg velem a Hosszúréti-patakkal kapcsolatos emlékeit, élményeit. Itt egy kis kedvcsináló a beszélgetésből:

Április 8-án Berki Andrással beszélgettem, az EMLA Egyesület (Environmental Management and Law Association) vagyis a Környezeti Management és Jog Egyesület egyik tagjával. Témáink között a települések közötti hálózat kialakításának mikéntje, valamint az önkormányzatok és civil egyesületek közötti párbeszéd értékelése volt hangsúlyos. Kérdésemre, hogy mi kell az összefogáshoz, és egy projekt megvalósulásához ezt válaszolta: "Motiváció! Akkor működik, ha van valaki, aki mögé áll, és szívügye az embernek!" Bővebben itt:

Lakott területeket keresztező folyóink nagymértékben módosítottak, s többé már nem tekinthetőek természetes vízfolyásnak. Értéktelen, lefedendő, eltüntetendő elemekként tekintenek rájuk, pedig nagyon is fontos részei a városi életnek. Talán a törpikék hupikék színéről asszociálhatunk a SMURF (Sustainable Management of Urban Rivers and Floodplains = városi folyók és árterek fenntartható kezelése) projekt tárgyára és céljára, mely az urbánus környezetben található Tame folyó revitalizációjára, a folyó ökológiai állapotának és a vízminőségnek javítására életre hívott EU LIFE Environment projekt, mely a 2006-2007-es évek egyik legjobb ilyen természetű projektjének lett választva.  A tervezési elvek szemléltetésére készített montázsok. Forrás: SMURF Project Methodology and Techniques. Jobb megközelíthetőség és szélesített, önalakító folyó meder. Bővebben itt:

Március 30-án sétálni indultunk édesapámmal a törökbálinti patakpartra. Így történt, hogy a Munkácsy Mihály utcában, a buszmegálló előtt találtunk egy csíkbogarat. Eléggé eltévedt szegény, így visszavittük a patakhoz, had hűsöljön. Jó tudni, hogy azért akadnak még vízhez kötött élőlények a faluban. Bár a patakban egy békán, és vagy 100 muslicán kívül mást nem láttunk. Az eseményről videó is készült, nézzétek meg, hogy búvárkodik egy csíkbogár! Bővebben itt:

Visszatérve a Rékával a készített interjúra (ld. Interjú Nagy Ildikó Rékával  ), Réka sok hazai példára felhívta a figyelmemet, így a Veszprém környéki Séd patak revitalizációs projektjére, melynek eredményei csupán részben felelnek meg az eredeti elképzeléseknek, de ideológiájában, minőségében és a részvételi tervezés módszerének alkalmazására szép példának tekinthető. Forrás: http://www.videkesgazdasag.hu/index.php?id=a-sed-patak-menti-parkmegujitas-tapasztalatai Bővebben itt:

Réka (jobb oldalt) és én (bal oldalt) beszélgettünk “A víz az úr. Olyan ereje van, hogy hegyeket hord el!” Március 28-án, pénteken beszélgettem Nagy Ildikó Rékával, a hazai kisvízfolyások szakértőjével, aki PhD munkájának keretében (Kisvízfolyások revitalizációs lehetőségeinek vizsgálata a Hosszúréti-patak példáján) kidolgozta a Hosszúréti-patak ökológiai szempontú revitalizációs programját.  A PhD munka elérhető itt online: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/250/1/nagy_ildiko.pdf . Bővebben itt:

 Március 27-én beszélgettem Fernengel Andrással, a Kerekdomb Egyesület elnökével, hogy feltérképezzem a törökbálinti civil életet. András beszélt a civil egyesületek nehézségeiről, a lakkosság megmozgathatatlanságáról, a támogatás hiányáról, és a Hosszúréti-patak védetté nyilvánítási folyamatáról. “A lakosság elérése nehéz. Nincs utánpótlás.” Bővebben itt: