Interjú Pázmándi Péterrel

Pázmándi Péterrel beszélgettem április 28-án a Rózsavölgy Egyesület közösségi házában a XXII. kerület izgalmas történetéről, a patak városképben betöltött szerepéről és a megvívott harcokról, valamint az egyesület tevékenységéről az itt élők kulturális, környezetvédelmi és közösségi életének szervezésében. Az eredmény: egy átfogó kép szakértői kézből!


"A civil egyesületeknek ma az a dolguk, hogy szervezzék a szemétszedési akciókat, ahelyett, hogy társadalmi kontrollt biztosítanának a politika és a döntéshozatal felett."
Érdekes információ volt számomra, hogy a kerület múltja nem sokban különbözik az agglomerációs településekétől. Péter elmesélte, hogy a kerület „őslakosai” kisebbségben vannak, ugyanis a 70-es években Rózsavölgy  barátságos hangulata, gyümölcsösei vonzották az ideköltözőket. A telkeket ingatlanbefektetők vásárolták meg eladásra, megtörve a kalákákban történő építkezések hagyományát (ami még a 60-70-es években igen tipikus volt a kerületben), míg végül a gyümölcsfák eltűntek, helyettük tuját ültetnek, füvesítenek, új stílusú társasházakat építenek. Az új lakosoknak már egészen más a kerülethez és közterületekhez való viszonyulásuk, a kerület környezeti minősége megváltozott. Az interneten felbukkanó képeken néhol még felfedezni a kerület régi hangulatát, viszont régi fényképeket már nehéz találni a kerületről, hiszen az egykori lakosok elköltöztek.

Az Egyesület egyébként a patak ügyét kiemelten kezeli és az azzal kapcsolatos terveket, amennyire lehetséges, nyomon követi (ha betekintést engednek a tervekbe, ha fórumot hívnak össze, ha a felszólalásokat megszívlelik, stb.). 2009-ben például a patak mederrendezési tervéről tanácskoztak a kerülettel, melyben a patak városképben betöltött szerepét szem előtt tartva próbáltak a jobb környezeti kialakítás mellett kiállni. Az erről készült összefoglaló elérhető az egyesület honlapján itt: Patak marad-e Hosszúréti-patak? Nem akarunk élettelen kanálist!. Itt hívnám fel a figyelmet a blogban szereplő bejegyzésemre, mely szintén ezzel a tervvel kapcsolatos és mutatja a keresztülvitt változtatásokat, a bejegyzés elérhető itt, valamint Nagy Ildikó Rékával készített interjúmra, aki az egyeztetések során a tervek szakértő opponense volt, a bejegyzés elérhető itt.

Az Egyesület szükségesnek tartja a végső döntés előtt a lakosság, lakossági fórumon történő tájékoztatását oly módon, hogy az valós megegyezésekhez és kompromisszumokhoz vezessen. Megint, a civil egyesületek szerepe a lakosságot érintő döntések felülvizsgálata és azok optimalizálása lenne. Különösen akkor, ha az egyesület olyan szakértői tudással rendelkezik, mint amilyennel a Rózsavölgy Egyesület is.
A patakkla kapcsolatos hírek az egyesület Völgy nevű hírmondójában

A patakkal kapcsolatos fejlesztések során Péter az ingatlan beruházások és multik nagy befolyására hívta fel a figyelmem. Az ártereken fekvő olcsó mezőgazdasági területek felvásárlásával kialakított ipari övezetek, lakóparkok, bevásárló központok megjelenése kedvezőtlenül befolyásolja a vízjárást. Valamint az építkezéshez nélkülözhetetlen engedélyezési tervek során előírt víztározók, vízelvezetéssel kapcsolatos műszaki megoldások hiányosan vagy egyáltalán meg sem épülnek (pl. az autópálya déli oldalán fekvő budaörsi Tesco és társai építése során nem készült záportározó, így a felgyülemlett csapadékvíz egyenest belekerül a patakba, de ugyanígy megemlíthető a törökbálinti Tükörhegy második üteme során elmismásolt víztározó építés is).

A települések közötti civil hálózat kialakítására is megjelent már az igény, pl. az FSD Solar Park építése során, amikor is a törökbálinti barackosok felvásárlásakor a csapadékvíz elvezetésére készült környezeti hatástanulmányban a terület 70%-os beépítéséről volt szó. A tervek megvitatásából az Egyesületet arra hivatkozva kizárták, hogy nem területi szervezet. Ilyenkor a patakért összefogó egyesületek civil hálózata éppen kapóra jönne. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség határozata elérhető itt.

Nem csak a műszaki megoldások hiánya, de a meglévő területek feltöltése is gondot okoz, pl. a Pistálynál, ahol újabb záportározót építését tervezi a törökbálinti önkormányzat. De megemlíthető itt a budaörsi benzinkút területe, vagy a Kamaraerdőben kialakított új rekreációs park megemelt felszíne.

Péter szerint a részvételi tervezéshez, partnerségi kapcsolatokhoz szükséges hívószavak már megvannak, de ezek egyelőre kommunikációs fogásnak tekinthetők. Részletes lakossági tájékoztatás, folyamatos kommunikáció lendíthetne a patak ügyén.

Az egyesület kulturális tevékenysége kapcsán szóba került a május 24-én megrendezett (akkor még megrendezendő) Patak-parti, melyre az együttműködés szellemében a Kerekdombbal megrendezett biciklitúránk során el is látogattunk. A túraterv kialakításához is sok segítséget kaptunk Pétertől, amit ezúton is szeretnék megköszönni!
Az útvonalterv kiegészítése Pázmándi Péter segítségével
Péternek köszönöm a rendkívül tanulságos és érdekes beszélgetést! Az Egyesület munkájához pedig sok sikert és kitartást kívánok!

Egyesület Elérhetősége

Honlap elérhető itt.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Esettanulmány – Rákos-patak

Esettanulmány - Veszprémi-Séd patak revitalizációs projektje

Interjú Koós Kolossal I.