Esettanulmány – Rákos-patak

Hiába a Rákos-patak rejtélyes néveredete (gyülekezőhely, vagy rákokban gazdag patak), hiába a történelmi múlt (már 1061-ben említik írásban) és az országgyűlések, meg a malmok, a Rákos-patak mégiscsak a fejlődés akadályává vált az idők során. A mederszabályozás és lecsapolások következtében pedig nem csak a patak méltósága, de annak élővilága is sérült. (1) A Rákos-mente Vízgyűjtő-területi Szövetség azért alapult meg 2003-ban, hogy a patak vízgyűjtő területi revitalizációját elősegítse.


A vízgyűjtőterület. Forrás: http://emla.hu/rakos/index.shtml
Rákos-patak. Forrás: http://www.geocaching.hu/images.geo?id=2953&group=3051&table=poi_images

A Vízgyűjtő-területi szövetség Szadán alapult meg, Rákos-mente Együttműködés néven, az EMLA Egyesület által összehívott ülésen, melyen civil szervezetek és az érintett önkormányzatok képviselői jelentek meg. A 44 kilométer hosszú vízfolyás újjáélesztése csak az összes érintett település összefogásával volt elképzelhető (így van ez a Hosszúréti-patak esetében). (2)

A patak menti városok a következőek:

  • Szada (forrásvidék)
  • Gödöllő (a patakra épülő város)
  • Isaszeg (tisztított szennyvíz, tavak, bányászat miatt eltűnt meder)
  • Angyalföld (XIII. ker.)
  • Kőbánya (X. ker.)
  • Pécel
  • Rákosmente (XVII. ker.)
  • Zugló (XIV. ker.)

Az ülés során Pécel, Isaszeg és Gödöllő önkormányzatai szándéknyilatkozatban fejezték ki együttműködési készségüket, továbbá meghatározták a következő lépéseket: történelmi földrajzkutatásnak és tájérték kataszternek kell kiegészítenie az eddigi tudományos kutatásokat és települési elképzeléseket. (3)

AZ egyedi tájérték kataszter egyébként megállapítja, hogy a terület természeti és kulturális emlékekben gazdag, és az arra felfűzött kulturális-zöldfolyosó létrehozása és a környezeti nevelés segítené azok fennmaradását. A helyi értékek megismerése és a környezeti tudatformálás értékes eszköze, az általános iskolai képzésbe való beillesztése a felelősségérzet kialakulását segíti. (4)

Az egyesület célja többek között a lakosság és közvélemény szerepének erősítésére, és az oktatás volt. A Szent István Egyetem Zöld Klubjának tagjai például koordinálták az általános és középiskolákat a patakszennyeződés okainak felderítésében, vagyis az egész információs háló úgy szerveződött, hogy a tudományos kutatásokat is támogassa. (5)
Elkészült továbbá (6):

  • Deák József Áron, Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 2001-2002: A Rákos-patak vízgyűjtőjének élőhelytérképe ld. http://emla.hu/alapitvany/0I.-02/deak_jozsef_aron_vegso.pdf
  • Oross András, 2002: A kisded korában már vén folyó, avagy a Rákos– patak és vízgyűjtő területének történeti földrajza
  • Fodor Krisztina: Az EU Víz Keretirányelv megvalósításának gazdasági és szervezeti kérdései (7)
  • Nagy Zsuzsanna: Víz Keretirányelv, revitalizáció és annak végrehajtási lehetőségei (7)
  • Törő Károly, 2002: A Rákos-patak biológiai vízminősítése (7), A Rákos-patak vízminősítése és makrogerinctelen faunájának felmérése 
  • Rosivall Emese, PhD. Hallgató, 2002: A Rákos-patak adottságainak felmérése és táji szempontok szerinti elemzése
  • EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, Felsőoktatási kutató program, 1999-2000: A hulladékgazdálkodás problémái a Rákos-patak vízgyűjtőjén, különös tekintettel az illegális hulladék lerakók környezeti hatásaira, 

A rengeteg érdeklődős és támogató ellenére (ld. az EMLA egyesület által működtetett honlapon a címlistát http://www.emla.hu/rakos/cimlista.html) a lendület forrás- és lelkesedéshiány miatt elapadt, tudtam meg Berki Andrással készített interjúm alatt. Találtam viszont egy reménykeltő nyomot, Pinke Zsolt személyében. Ő ugyanis továbbra is patakkal kapcsolatos kutatásokat végez Tájrevitalizáció lehetőségeinek vizsgálata a Rákos-patak vízgyűjtőjén címmel a Szent István Egyetemen. (8)

Források

(1) http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=3051
(2) http://www2.szie.hu/ujsag/iv_6-7/47.html
(3) http://nonprofit.hu/content/r%C3%AI.kos-patak
(4) Rosivall Emese, PhD. Hallgató, A Rákos-patak menti kerületek, települések egyedi tájérték katasztere és értékelő elemzése, Szent István Egyetem, Budapest, 2002. június
(5) http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/2szekcio/balogh.htm. Itt rengeteg érdekes információ olvasható a hazai kisvízfolyások jelenlegi helyzetéről, és részletesebben olvasni egy-egy esettanulmányról.
(6) Berki Andrással készült interjú szóbeli közlése alapján. Az interjú részleteit lásd: http://hosszuretipatak.blogspot.hu/2014/04/interju-berki-andrassal.html
(7) 2003-ban http://vit.bme.hu/targyak/ttp-vizgy-gazd/rakos2.pdf
(8) http://klimadialogus.mfgi.hu/hu/users/pinke-zsolt

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Interjú Koós Kolossal I.

Esettanulmány - Veszprémi-Séd patak revitalizációs projektje