Esettanulmány – Tame folyó, SMURF projekt, Anglia

Lakott területeket keresztező folyóink nagymértékben módosítottak, s többé már nem tekinthetőek természetes vízfolyásnak. Értéktelen, lefedendő, eltüntetendő elemekként tekintenek rájuk, pedig nagyon is fontos részei a városi életnek. Talán a törpikék hupikék színéről asszociálhatunk a SMURF (Sustainable Management of Urban Rivers and Floodplains = városi folyók és árterek fenntartható kezelése) projekt tárgyára és céljára, mely az urbánus környezetben található Tame folyó revitalizációjára, a folyó ökológiai állapotának és a vízminőségnek javítására életre hívott EU LIFE Environment projekt, mely a 2006-2007-es évek egyik legjobb ilyen természetű projektjének lett választva. 


A tervezési elvek szemléltetésére készített montázsok. Forrás: SMURF Project Methodology and Techniques. Jobb megközelíthetőség és szélesített, önalakító folyó meder.

Bővebben itt:
A 140 km-es Tame folyó 73%-a városi vagy ipari környezetben húzódik, hatalmas nyomást gyakorolva a folyó vízháztartására. A folyó 75%-án az esztétikai minőség gyenge, vagy nagyon gyenge volt (“General Quality Assessment” by the Environment Agency of England and Wales). Ezért a folyóért fogott össze a többtagú csapat, és együtt törekedtek a legjobb ökológiai eredmény elérésre, és a társadalmi igények kielégítésére:
  1. Környezeti Hatóság, mint projektgazda (Environment Agency);
  2. Birmingham városi tanácsa (City Council),
  3. folyó vízügyi kezelője (Severn Trent Water),
  4. vízépítő mérnökök (HR Wallinfrord),
  5. egy német egyetem, mely az Emsch-i tájpark létrehozásában vet részt (Staatliches Umweltamt Herten)
  6. és angol egyetemek (University of Birmingham and Kings College London).

A projekt megvalósult részei:

  • megállapították az ökológiai szempontú tervezés indikátorait, melyekből aztán az aktuális állapotot leíró kategóriákat hoztak létre, és ezekre kezelési javaslatokat is tettek;
  • vízkezelési tervet és területhasználati tervet készítettek elő, melynek alapja egy GIS (térinformatikai rendszer) adatbázis volt.
  • a projekt során biztosították a részvételi tervezés lehetőségét,
  • 2 helyszínen patak meder módosítást hajtottak végre, ahol a társadalmi egyeztetésből származó tervezési elveket alkalmazták és az ott született ötleteket valósították meg.
Érdekes, hogy a projekt a rengeteg tudományos adatból egészen hétköznapi ember számára is érthető kategória rendszert hozott létre az ökológiai szempontok összegzésére. A főbb adatok a patak medrének anyagát, a medren belüli és parti élőhely típusokat, valamint a vegetáció típusát és összetételét írja le. Az erre adott pontokat összegezve alakul ki a végső kategória, mely megmondja, a patak milyen állapotú most, és ezt milyen revitalizációs lépésekkel lehet helyreállítani. Az értékeléshez szükséges adatokat, némi segítséggel, bárki képes begyűjteni, így már az előkészítő folyamatokba bevonható a lakosság és egyéb szervezetek, ami a közösségvállalás szép és követendő példája lehet..

A részvételi tervezés során törekedtek a lakosok állandó tájékoztatására, és olyan a közösségre jellemző összetételű munkacsoportot alakítottak, mely így képes volt a közösség és saját egyéni érdekeinek képviseletére. A csoportok több alkalommal vettek részt workshop-okon, melyek célja az ökológia szempontú tervezés megértetése, a projekt kereteinek bemutatása, az egyéni célok megismerése, a közösségi vízió és tervezési elvek megállapítása volt. A csoportok feladata volt az is, hogy a hallottakat minél szélesebb körben elterjesszék a tágabb társadalmi tájékoztatás érdekében.

A folyamat eredményeként a térinformatikai rendszerben gyűjtött adatokat CD-n, online elérhető térképeken közérthető módon nyilvánosságra hozták, hogy az egyéb érdekelt felek is megoszthassák észrevételeiket. A program alapján előkészítették a település területhasználati tervét, mely a folyót élő elemként próbálja ezentúl integrálni a településfejlesztési folyamatokba.
Pozitív továbbá, hogy a projekt tanulságait és metodikai részét részletesen is dokumentálták, így segítve a tapasztalatok terjedését az EU-s országok körében, remélve, hogy a tanultak más országokban is mintaképpen szolgálhatnak, és kisebb-nagyobb módosításokkal megvalósíthatóak lesznek majd.

Források

Layman report: http://ec.europa.eu/environment/life/project/Projects/index.cfm?fuseaction=home.showFile&rep=file&fil=LIFE02_ENV_UK_000144_LAYMAN.pdf
SMURF Project Methodology and Techniques: http://www.wise-rtd.info/sites/default/files/d-2007-07-17-methodology_report.pdf

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Esettanulmány – Rákos-patak

Interjú Koós Kolossal I.

Esettanulmány - Veszprémi-Séd patak revitalizációs projektje