Interjú Koós Kolossal I.

Interjú első része

Koós Kolossal, a „Bodzás árok Don Quixote-jével” május 23-án találkoztam, hogy egy tanulságos és szép sétát tegyünk a Hosszúréti-patak számomra eddig ismeretlen ága mentén. Kolosra az interneten keresgélve bukkantam rá, aki először 2007-ben hozott létre egy honlapot a Bodzás-árok ügyében, melyet 2010 óta egy rendkívül informatív bloggal egészített ki. Újabban Facebook oldal, előadások, és cikkek halmai csatlakoztak a tevékenységéhez. Kolos közvetlensége, lelkesedése és elkötelezettsége újabb erőt adott dolgozatom folytatásához, és segített belepillantani a területet behálózó érdekrendszerekbe.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gHubnCFVSv0

Bodzás árok értékei

Budakeszi belvárosánál kezdtük sétánk, ahol a plébánia kertben felbukkanó patak a templom felújított romjai mellett folydogál (itt inkább vízelvezető árokként). A Fő utca alatt folyó szakaszba a Rendőrség, piac és buszmegálló környékén érkezik az újabban beépített lejtőkről összegyűjtött víz (Táncsis Mihály utca), mely nagyobb zivatarok idején el is árasztja ezeket a területeket.

A Dózsa György tértől az Akácfa utcán (vagy a Kert utcán) jutunk el a jelenleg üzemelő szennyvíztisztítóhoz és az ún. „káposztás”-hoz.

Szennyvíztisztító

„A Bodzás-árok 4 km-eres szakaszából a szennyvíztisztítótól számított 600 méter védelem alatt áll, mely így a patak felező szakaszától 5 méteres távolságra terjed ki.”

A terület jó adottságaiból adódóan madárvonulási zöld-folyosó, tudtam meg Kolostól. Az élőhely bővelkedik vízben, bodzában, ellátva a megpihenő vagy fészkelő madarakat, valamint beépítetlensége miatt viszonylag zavartalan környezetet biztosít számukra. A fontosabb madárfajok közül a területen megtalálható a fokozottan védett haris (Crex crex), a fokozottan védett és telepesen költő gyurgyalag (Merops apiaster), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a karvalyposzáta (Sylvia nisoria). (1)

Gyurgyalag. (2)

„Történt olyan, hogy az este kihelyezett madárhálókat reggelre már a patakban találtuk!”

Kolos egyébként nagy madár rajongó, állami gondozásban élő gyermekek számára tart madárismereti órákat, és besegített a törökbálinti Kerekdombosoknak a Dulácska-völgyi madár felmérésébe, melyet a patak említett szakaszának védelme érdekében készítettek. Gyerekkora óta ismeri a környéket, az itt működő gyűrűző-tábor aktív tagjaként emlékeiben még tisztán él a patak akkori vad képe, kiszámíthatatlansága. Megtörtént, hogy az este (szárazra) kihelyezett madárhálókat reggelre már a patakban találták a táborlakók!

Bodzás árok jövője

Sétánkat a Kolos blogján sokszor említett potenciális wetland területen fejeztük be, ahonnan remek kilátás nyílt a budaörsi hegyek felé. A ciripelésektől és csicsergésektől hangos területen állva teljesen magával ragadott a Kolos által említett „önfenntartó turizmus” víziója, mely nem csak bevételi forrás lehetne, de a környék természeti értékeinek bemutatásával és a „kirándulók irányított vezetésével” a turizmus természetkárosító következményeit is segíthetne kivédeni. (3)

A Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület egyébként pont az ilyen kezdeményezések támogatására jött létre. Főnyeremény, gondolhatnánk, de most jön csak a fekete leves! A Natúrpark terveinek megvalósulásában Budakeszi önkormányzata eleve ellenérdekelt volt, és nem független szervezetként (önkormányzati vezetőségi tagok voltak az egyesületben) a Natúrpark „kihátrált” az ügyből.

Hogy mi lehetett az ellenérdekeltség oka? Kolossal készített interjúm második részéből kiderül. Folytatása következik!

Források

(1) Schmidt Egon
(2) http://m.cdn.blog.hu/bu/budakeszi/image/Gyurgyalag_600p.jpg
(3) a terület turisztikai hasznosításáról és zöld jövőjéről

Koós Kolos írásai

http://budakesziwetland.blogspot.hu/
http://www.wetland.hu/

Keresés ebben a blogban

Hosszúréti-patak