Interjú Koós Kolossal II.

Koós Kolossal készített interjúm első felében sorra vettük a terület változatos képét, természeti értékeit és lehetséges hasznosítási módjait, valamint ezeknek a terveknek a meghiúsulását. A következőkben arról lesz szó, mi vezetett idáig, és hogyan is lett a Bodzás árokból „fekete leves”.

http://budakesziwetland.blogspot.hu/2014/08/elazott-epitkezes.html#more


Érdekviszonyok

Az előző bejegyzés ott maradt abba, hogy a Bodzás árok területén elképzelt wetland center ötlete támogatók nélkül maradt Budakeszi városban. Újabban úgy tűnik, hogy a már védettség alatt álló területek zavartalansága is veszélybe került. Terepszemlénk során Kolossal megnéztük a védelem alatt álló szakaszt, melyet a káposztás-ként emlegetett mezőgazdasági besorolású területek szegélyeznek. Ezek a telkek kárpótlási területekként vannak számon tartva, melyeknek értéke a belterületbe vonással jelentősen növekedne. A folyamatról bővebben itt.

http://budakesziwetland.blogspot.hu/2014/05/palyazati-bloff.html


A belterületté nyilvánítás folyamatával megindulna a város további terjeszkedése, veszélyeztetve ezzel a meglévő védett területek fennmaradását. Szerencsére, a szennyvíztisztítótól való védőtávolság miatt építkezési engedély nem adható. Mi történik azonban, ha a szennyvíztisztítót odébb rakják?

Az új szennyvíztisztító

AZ önkormányzat új EU-s KEOP pályázat keretében (KEOP 1.2.0/09-11-2011-0025 „Budakeszi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt”) éppen a szennyvíztelepet készül áttelepíteni, új feltáró utakat létrehozva, a csatornák nyomvonalvezetésével több ponton is megsértve a védett területet, melynek építkezési munkáiba éppen belefutottunk az egyébként wetland centernek javasolt területen.
http://budakesziwetland.blogspot.hu/2014/05/fejlodik-vagy-terjed-budakeszi.html

A patak vízellátását a templom felőli ág forrása, valamint a ritka, de nagy vízmennyiséget adó esőzések biztosítják. Az elsődleges vízhozam a budakeszii szennyvíztisztító üzemen átfolyó felszíni vizekből illetve a kiengedett tisztított szennyvízből származik, amelynek minősége közelítően sem megfelelő. (1) Ezért az egyes szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó létesítmények megvalósulása veszélyezteti a meglévő madár élőhely fönnmaradását, a beruházás egésze pedig következményei miatt (megszűnő vízutánpótlás, beépülő patakpart) károsítja az itt található élőhelyet, melynek alapeleme a Bodzás-árok felszíni vize. (2)


„Semmi sincs ingyen, valaki már fizetett érte!”
Az EU-s források ésszerű felhasználására Koós Kolos hívta fel a figyelmem, hiszen a Budakeszin épülő új szennyvíztisztító telep helyett más megoldások is adódtak volna: a meglévő rendszer felújítása, vagy a szennyvíz budaörsi szennyvíztisztítóba való bekötése. (3)

Megoldás is lehetne

“Most kicsit jobban belelátok ezekbe a dolgokba: az önkormányzatoknak valamilyen cserealap kell. Ha állami tulajdonban volna a patak illetve a völgytalpi terület, akkor ott megvalósíthatnánk egy immár az élőhely fontosságának megfelelő területkezelést.”
Káposztás mobil-méhes
Kolos nem csak a problémát látja, de megoldási javaslatot is tesz: a város határában lévő 060-ashoz hasonlóan értékes, nem védett, állami tulajdonú telkek elcserélhetőek lennének az állam és a tulajdonosok között (a város, az Önkormányzat nem igényelheti az államtól, csak bizonyos feltételekkel). Így tehát az állam tulajdonába kerülne a 060-as tábla, és nem egyszerűen átadná az önkormányzatnak a saját telkeit. Hasonló telekcserés ötlet felvetésére, majd elutasítására volt már példa a területen, ahogy azt Kolos a Nádas tóról szóló cikkében le is írja (területkezelés civil kezdeményezésre elutasítva). A cikk elérhető itt.

A szennyvíztisztító ügyét Kolos most uniós panaszként benyújtotta az Európai Közösségek Bizottsága felé a közösségi jog megsértésének ügyében. Szerencsére még fenn áll a lehetőség arra, hogy a területet IBA területté nyilvánítsák (important bird areas=fontos madárvédelmi terület), vagy valamilyen más Uniós védettséget kapjon a védelem pozitív következményeiből eredő értéknövekedésre hivatkozva.

Amíg a válaszra várunk, nézzétek meg a Bodzás-árkot még egyszer az előtte utána fotósorozatban, itt!

Előtte-utána: http://www.wetland.hu/beforeafter.html

Köszönöm Kolosnak a rám áldozott időt és a rengeteg információt, amivel ellátott! Ezúton is szeretnék sok sikert és kitartást kívánni a Bodzás árokért vívott „szélmalomharchoz”!

Források

(1) http://www.wetland.hu/tag/budakeszi_lelet.pdf
(2) Forrás: Koós Kolos fellebbezése: Budakeszi_KEOP_problémák.doc
(3) http://budakesziwetland.blogspot.hu/2014/05/semmi-sincsen-ingyen.html

Linkajánló

http://budakeszi.blog.hu/2014/02/04/szennyvizprojekt_miert_jo
http://budakeszi.blog.hu/2014/02/05/szennyvizprojekt_miert_nem_jo
http://budakeszi.blog.hu/2014/02/06/szennyvizprojekt_es_ki_teheti_jova
http://egyuttbudakesziert.network.hu/forumtema/budakeszi-termeszeti-ertekei-a-bodzas-arok

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Interjú Steinhauser Klárával

Esettanulmány – Rákos-patak

Interjú Koós Kolossal I.