Hosszúréti-patak

A zöld infrastruktúráról szóló konferenciát október 6-7-én rendezte meg a CEEWeb, a közép-kelet-európai régióban természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata, mely a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható fejlődés elősegítését tűzte ki céljául. A diploma ráckevei bemutatása után segítséget is kaptam a továbbhaladáshoz. A konferenciára készített angol nyelvű poszter

Szeptember 19-21 között Temesváron jártam, ahol meghívott előadóként lehetőségem volt a diplomamunkámmal kapcsolatos kutatások bemutatására.

Augusztus 5-én Nürtingenben védtem meg a mesterdiplomám, "Identitás és érdek központok a Hosszúréti-patak mentén és azok revitalizációs projektbe való integrálási lehetőségei" címmel (eredeti cím: "Centers of identity and interest along the Hosszúréti creek and their integration into a future revitalization project"). a prezentáció nyitólapja

Koós Kolossal készített interjúm első felében sorra vettük a terület változatos képét, természeti értékeit és lehetséges hasznosítási módjait, valamint ezeknek a terveknek a meghiúsulását. A következőkben arról lesz szó, mi vezetett idáig, és hogyan is lett a Bodzás árokból „fekete leves”. http://budakesziwetland.blogspot.hu/2014/08/elazott-epitkezes.html#more

Interjú első része Koós Kolossal, a „Bodzás árok Don Quixote-jével” május 23-án találkoztam, hogy egy tanulságos és szép sétát tegyünk a Hosszúréti-patak számomra eddig ismeretlen ága mentén. Kolosra az interneten keresgélve bukkantam rá, aki először 2007-ben hozott létre egy honlapot a Bodzás-árok ügyében, melyet 2010 óta egy rendkívül informatív bloggal egészített ki. Újabban Facebook oldal, előadások, és cikkek halmai csatlakoztak a tevékenységéhez. Kolos közvetlensége, lelkesedése és elkötelezettsége újabb erőt adott dolgozatom folytatásához, és segített belepillantani a területet behálózó érdekrendszerekbe. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gHubnCFVSv0

Pázmándi Péterrel beszélgettem április 28-án a Rózsavölgy Egyesület közösségi házában a XXII. kerület izgalmas történetéről, a patak városképben betöltött szerepéről és a megvívott harcokról, valamint az egyesület tevékenységéről az itt élők kulturális, környezetvédelmi és közösségi életének szervezésében. Az eredmény: egy átfogó kép szakértői kézből! "A civil egyesületeknek ma az a dolguk, hogy szervezzék a szemétszedési akciókat, ahelyett, hogy társadalmi kontrollt biztosítanának a politika és a döntéshozatal felett."