Interjú Berki Andrással

Április 8-án Berki Andrással beszélgettem, az EMLA Egyesület (Environmental Management and Law Association) vagyis a Környezeti Management és Jog Egyesület egyik tagjával. Témáink között a települések közötti hálózat kialakításának mikéntje, valamint az önkormányzatok és civil egyesületek közötti párbeszéd értékelése volt hangsúlyos. Kérdésemre, hogy mi kell az összefogáshoz, és egy projekt megvalósulásához ezt válaszolta:

"Motiváció! Akkor működik, ha van valaki, aki mögé áll, és szívügye az embernek!"

Bővebben itt:

A hálózat kialakítás titkos receptje

Több tanácsot is kaptam a hálózatépítés terén:

1. Ha megvan már az ötlet, az elképzelés, akkor egyszerűen keressem meg az adott önkormányzatokat, és a vízügyi igazgatóságot („Bármilyen jó terv is szülessen, a vízügyi igazgatóságé az utolsó szó!”)!
2. Nem árt továbbá megkeresni a patak kezelőjét! (talán a patak most teljes hosszán a Fővárosi Csatornázási Művek kezében van???)
3. A leglelkesebb településen hívjunk össze egy vízügyi-szövetséget alapító ülést!
4. Nem árt továbbá támogatási lehetőségek után kutatni a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó környezetvédelmi pályázatok között, Nemzeti Együttműködési Alapnál (pályázhat civil), nagyobb projektek esetén pedig az Európai Uniónál (LEADER és LIFE PLUS támogatások vehetők igénybe). Sarkalatos pont ez, hiszen már meglévő kezdeményezések haltak el forráshiány miatt (ld. Rákos-patak Vízgyűjtő-területi szövetség, melynek alapulását az EMLA Egyesület igazgatta. A téma igen bő, így ezt egy külön bejegyzésben ismertetem majd).

Ez a titkos recept! További hozzávalók, mint már fentebb említettem: motiváció, motiváció, motiváció, ízlés szerint!

Zöld Gyűrű Program, a civil-önkormányzati párbeszédről

Megemlíteném továbbá az egyesület Zöldgyűrű Program keretében végezett 2008-as felmérést az agglomerációs önkormányzatok és környezetvédő civil szervezetek közötti együttműködésről. A kutatás eredményei a következők voltak:

• A válaszadó települések 71%-án van természet- és/vagy környezetvédelemmel foglakozó társadalmi szervezet, melyek tevékenysége a településfejlődést részben vagy nagyon segítik (az önkormányzatok 85%-a szerint)
• A települések szerint a civilek leghatékonyabban a döntések szakmai előkészítésében és a megvalósítás monitorozásában tudnának segíteni (42, ill. 3I.%-nyi „szavazat”). Az együttműködés legelőnyösebb velejárója pedig az információcsere és a társadalmi konfliktusok megelőzésének kezelésében tett közös lépések (az összes „szavazat” 37, ill. 29%-a).
• Az is kiderült viszont, hogy a képviselő-testületekben kevés környezetvédelmi szervezet által delegált képviselő van, pedig számuk emelkedése lehetővé tenné a közvetlen részvételt a települési döntéshozatal legmagasabb szintjén, és hogy az intenzív urbanizációs folyamatok a környezet állapotának romlását vonják maguk után
• A környezetvédelmi problémák kezelésének legfőbb akadálya, az Uniós pályázatok ellenére is, az önerő előteremtése, a pénzforrások hiánya, és második helyen a megfelelő szemlélet hiánya volt. 

A civil szervezetek fő feladata ezért nem más, mint a szemléletformálás és a környezet tudatos gondolkodásmód kialakítása.

Andrástól rengeteg segítséget, tanácsot és dokumentumot kaptam a további kutatásokhoz! Ezúton szeretném még egyszer megköszönni kedves segítségét, és gratulálni az egyesület eddigi értékes munkájához!